μιαίνω
miaino
stain, dye
Appears 10 times across Plato's dialogues.
Frequency by work
Click a work to list every occurrence by Stephanus page — each links into the reader.
Dictionary (LSJ)
μιαίνω, fut. μιᾰνῶ 2.2.11; 3sg. μιᾰνεῖ Berl.Sitzb. 1927.158 (Cyrene), Is. 30.22, al.: aor. ἐμίηνα Il. 4.141, Flat. 14, BC 2.104, ἐμίᾱνα N. 3.16, Fr. 104, Hel. 1000, IA[1595], Ge. 34.5, al.; part. μιάνας 32.3: pf. μεμίαγκα TG 21:—Med., aor. ἐμιήνατο D. 45.288:—Pass., fut. μιανθήσομαι R. 621c: aor. ἐμιάνθην, Ep. μιάνθην (v. infr.): pf. μεμίασμαι (v. infr.), μεμίαμμαι Nu. 5.14, al., 51.22; 3sg. μεμίανται Abst. 4.16 (but 3pl., Ep. 121.2); inf. μεμιάνθαι 36.13, but μεμιάσθαι 1.44: Cyrenaic aor. 2 Pass. ἐμίᾱν in 3sg. subj. μιᾷ Berl.Sitzb. 1927.160, al.: fut. Pass. μιᾱσέω in 3sg. ind. μιᾱσεῖ ib. 164:—A. stain, dye, ὡς δʼ ὅτε τίς τʼ ἐλέφαντα γυνὴ φοίνικι μιήνῃ Il. 4.141; ὥσπερ ἔβενος περίδρομος ἐλέφαντα τὸν βραχίονα μιαίνων 10.15. 2. stain, sully, μιάνθησαν ἔθειραι αἵματι καὶ κονίῃσι Il. 16.795, cf. 23.732; μιάνθην αἵματι μηροί 4.146; αἵματι πεσεῖ μιανθείς OC 1374, cf. Ag. 209 (lyr.); τοὺς θεῶν βωμοὺς αἵματι μ. Lg. 782c; μ. βωμὸν εὐγενεῖ φόνῳ IAl. c.; βορβόρῳ . . ὕδωρ μιαίνων λαμπρόν Eu. 695. 3. freq. of moral pollution, taint, defile, l. c., etc.; κλέος Sol.l. c., Hel. l. c.; τὸ καλῶς πεφυκὸς οὐδεὶς ἂν μιάνειεν λόγος Fr. 104; ἑνὶ πόνῳ πολλὰ καὶ λαμπρὰ ἔργα μιῆναι BC 2.104; εὔφημον ἦμαρ κακαγγέλῳ γλώσσῃ μ. Ag. 637; μιαίνων εὐσέβειαν Ἄρης Th. 344 (lyr.); τὴν δίκην Ag. 1669; τὰ ἱερά, τὸ θεῖον, Lg. 868b, Ti. 69d; οἶκον θόρυβος μιαίνει Abst. 4.12; θεοὺς μιαίνειν οὔ τις ἀνθρώπων σθένει Ant. 1044; τὴν ἁγνείαν τῶν θεῶν 2.2.12, cf. 2.1.10; dishonour a woman, Ge. 34.5, al.:— Pass., incur defilement, Supp. 366, Or. 75, Berl.Sitzb. ll. cc., etc.; τὴν ψυχήν R. 621c; τῆς ἄλλης [γῆς] αὐτῷ μεμιασμένης 2.102; ἡ ψυχὴ μεμιασμένη καὶ ἀκάθαρτος Phd. 81b; μιανθέντες τῷ τῆς ἀσεβείας μολυσμῷ Aristeas 66; of ritual defilement in funeral rites, IG 12(5).593.25 (Iulis).
‹ All lexicon entries