δυστυχέω
dystycheo
to be unlucky, unfortunate
Appears 11 times across Plato's dialogues.
Frequency by work
Click a work to list every occurrence by Stephanus page — each links into the reader.
Dictionary (LSJ)
δυστυχέω, Ion. impf. ἐδυστύχεον 8.105: aor. ἐδυστύχησα Mx. 243a: pf. δεδυστύχηκα La. 183c, 4.55, Lyc.Trag.5:— Pass., v. infr.:—Α. to be unlucky, unfortunate, l.c., etc.; ἐπεύχομαι τῷδε μὲν εὐτυχεῖν . . τοῖσι δὲ δ. Th. 482 (lyr.), cf. Ant. 1159; γάμοις Ph. 424; παίδων πέρι Andr. 713; ἔν τινι Ra. 1449; εἴς τι La. 183c; κατὰ γῆν καὶ κατὰ θάλατταν Alc. 2.148d; περί τι Cam. 11: c. acc., πάντα δυστυχῶ Hec. 429; δυστυχεῖν ἄμορφον γυναῖκα to be curst with . . , AP 11.287 (); μανίαν 4.17; τῆς ἀλλοδαπῆς βαρυτέραν τὴν πατρίδα δυστυχήσασα 10.16:—Pass. in same sense, ὅταν τις δυστυχηθῇ is made unfortunate, Lg. 877e; τὰ ὑφʼ ἑτέρων δυστυχηθέντα 2.70, cf. Pyrrh. 4.
‹ All lexicon entries